Friday 25 November 2011

táncospár székelyruhában / quilled dancing couple

Here's a picture with a dancing couple in traditional szekler (szekely) outfits, with a leafy border that imitates the Hungarian folk tales main motifs. I created the card to a special lady who appreciates folk-dancing.

******************************************************************************************************************************

Repül a szoknya, kopognak a csizmák a székelyruhás táncospárnál. S emellé nagyon jól talál a magyar népmesék motívuma, amit igyekeztem minél jobban megközelíteni.



családi tabló

Az elmúlt két hétben is szorgoskodtam, lassan majd a képek is felkerülnek a blogra :)
Ez egy nagy-nagy projekt volt, munkás is, meg méretben is hatalmas az eddigiekhez képest (kb. félméter magas) Először egy kartondobozt vágtam méretre, aztán bevontam nagy nehezen A4-es méretű papír ívekkel, de a széle pocsék volt... valamit ki kellett találni, sürgősen (persze az egész sürgős munka volt), így jött az ötlet 3 cm hosszú, 1 cm széles bordó papírdarabkákkal körberagasztani. Aztán jöhettek a képek.  Minden családtag összegyűlt ezen az oldalon, hogy az ünnepelt Vera néni bármikor megbámulhassa őket. S kiegészítésül két virág s néhány zöldség is felkerült, csak a zöld nem látszik éppen zöldnek a fotón... (ezért már en vagyok a hibás, hogy nem tudok fényképezni :P)


Monday 7 November 2011

szomorú alkalomra...

Sajnos az élet nem csupa mosoly és ünneplés... hanem a halál és szomorúság is része. Ez az "utolsó üdvözlet" virág s koszorú helyett készült, az elveszített embert koporsójában kísérte utolsó földi útjára.





Wednesday 2 November 2011

quilling szülinapi üdvözlet

Rátaláltam egy hihetetlenül csodálatos honlapra, a munkák szerzőjében valami őstehetség rejlik... elképesztően szép amit művel, nézzétek meg: http://www.artyulia.com/index.php/Illustration/PAPERgraphic
Elgondolkodtatott, vajon azok a betűk hogyan készülnek, így én is nekifogtam kísérletezni. Vastagabb kartonból kivágtam a betűket, majd azok körvonalát szivárványszínekből ragasztottam köréjük.


Az ürességet valamivel ki kellett tölteni, ebből a szögből elég érdekesnek tűnt a kép.


Így néz ki szemből.


Úgy éreztem valami hiányzik az üdvözletről, ezért egy kedves kis virágot ragasztottam a sarkára.



 A virág elkészítését innen tanultam. Persze távolról sem tökéletes, van mit dolgozzak még rajta :)


Magdi megkért, hogy keressek rá találó idézetet, így hát kiválasztottam kettőt, kinyomtattam a szöveget fehér papírra, és ráragasztottam a tabló hátára. Csak elfelejtettem lefényképezni... :(

„Úgy élj, hogy visszanézhess. Ne haraggal, hanem örömmel forgathasd át emlékeidet, visszafelé. Nehogy sajnálkoznod kelljen... Okosan élj. De fõleg: szépen. Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében, hanem szellemeikben. Ahogy a vonuló vadak hagynak nyomot maguk után, úgy hagyj te is. Hogy rád találjanak, ha keresnek. Hogy rád találhasson, aki keres. Hogy ne felejtsék el a vonulásodat. Jeleket hagyj a világban, téged jelzõket. Gondolatokat, amelyek rád mutatnak. Emlékeket, bármilyen, csak markáns legyen... akkor jól éltél. Akkor éltél helyesen. Úgy élj, olyan megfontoltan, okosan és szépen, hogy még az elmúlás fájdalmát is eltakarja a jólesõ emlékek felizzó melege. Úgy élj!” (Hankiss János)


„Istenem, ha lenne egy darabnyi életem. Nem engedném, hogy egyetlen nap is elteljék anélkül, hogy megmondjam az embereknek, hogy szeretem õket. Minden egyes nõt és minden egyes férfit meggyõznék arról, hogy õk számomra a legkedvesebbek, és szeretetben élnék a szeretettel. Megmutatnám az embereknek, mennyire nincs igazuk, ha azt hiszik, hogy nem szerethetnek többé, midõn már öregek, nem tudván, hogy akkor öregszenek meg, ha nem szeretnek többé! Egy gyermeknek szárnyakat adok, de megtanítom neki, hogyan repüljön a sajátjával. Megtanítanám az öregeknek, hogy a halál nem a korral jár, hanem a felejtéssel. Annyi mindent tanultam tõletek, emberek.” (Temesi Ferenc)

Tuesday 1 November 2011

quilling tabló

Hááát... látszik, hogy mostanság én fényképezem a munkáimat, nem olyan tiszták, világosak, mintha Endre készítené a képeket... de a lényeg megvan bennük.
Ez a fura tabló második példánya, az elsőnek úgy néz ki sikere volt :) A változás a madarak szárnyában észlelhető, háromféle barnát használtam a színezéshez.






pezsgős szülinapi üdvözlet

Magditól jött a kérés egy pezsgős témájú szülinapi üdvözletre egy ötvenes éveiben járó férfinak (Nőcike az Ernő becézése... ezt se tudtam mostanig :D ) Ez sem hagyományos üdvözlet, hanem amolyan támasztós tablóféle.




A pezsgősüveg címkéje csillogó aranyszínű, nem tudom mennyire látszik a csillogás...


A rózsa csak plusz egy kis elegancia :)


A hátára meg a következő szöveg került:

A boldogmondások margójára:

„Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsõt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert õk az öröm magvetõi.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják õket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják õket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebbõl meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.”
(Dr. Gyökössy Endre)